Ma már jóformán nemcsak az otthonok, hanem az irodák, közterek, hivatalok is elképzelhetetlenek a legfontosabb karácsonyi jelkép: a karácsonyfa nélkül. De mióta is állítunk karácsonyfát, miért gömb alakú díszekkel aggatjuk tele, és miért épp a fenyőfa az alapja?
A karácsonyfák hagyományosan fenyőfából készülnek – de vajon honnan ered ez a szokás? Miért nem mindenhol a helyben termő, bőséges számban elérhető fafajtákat (például nálunk a tölgyet vagy a bükköt) használjuk e célra? A válasz a régi kultúrák hagyományaiban rejlik.
Rengeteg régészeti lelet bizonyítja, hogy az örökzöld növényeket számos kultúra tisztelte – a germán, a római, az egyiptomi és a kelta népek körében is nagy tiszteletnek örvendtek, mint a tavasz eljövetelének hírnökei, az élet és a túlélés szimbólumai. Az ókori népek decemberben, a téli napforduló idején ünnepelték különféle formában a napisten születésnapját, aki a rómaiak vallásában a perzsa eredetű Mithrász volt. A mítoszok szerint Mithrász, a felkelő nap és a világosság istene december 25-én született, születésének napját pedig feldíszített örökzöld ágakkal köszöntötték az ókori római lakosok. Később, a kereszténység államvallássá válásakor, ünnepét összevonták Jézus születésének napjával, hogy így bírják a pogányokat tömeges átkeresztelkedére.
Ennek ellenére feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a korai keresztények egyenesen megvetették azt, aki otthonát a tél derekán örökzöldekkel díszítette, mert a szokást a pogányok hitvilágához kapcsolták. Szépen lassan aztán egybeolvadt a két ünnep és azok szokásrendszerei, de egészen a középkorig kellett arra várni, hogy az örökzöld ágaktól eljussunk a fenyőfa-állításig.
Sajnos nem tudjuk, ki állította fel az első karácsonyfát. Néhány forrás szerint a karácsonyfa-állítás eredete egy népszerű középkori szokás, mely szerint egy ifjú életet kellett feláldozni ilyenkor azzal, hogy egy fiatal fát kivágtak – utalva ezzel Krisztus mártíromságára. Nagy valószínűség szerint ez a szokás forrt össze a régi pogány hagyománnyal azáltal, hogy a fiatal fát a fenyők közül választották ki. Mások szerint a szokást nem más vezette be, mint a protestáns vallás atyja, Luther Márton, amikor gyermekeinek akart kedveskedni. Azt mindenesetre biztosan tudjuk, hogy már a 15. század végén állítottak karácsonyfát – elsősorban Németországban.
Az első karácsonyfákat főként piros almákkal díszítették, ami a paradicsomot, a paradicsomi almát jelképezte – ennek szimbolikáját, kerekségét idézik fel a máig népszerű karácsonyfadísz-gömbök is. Az ostyák, mézeskalácsok, édességek, valamint a fából és textilből készült díszek szintén igen hamar megjelentek a dekorációs elemek között. Sokáig égő gyertyákkal világították meg a fát, ezeket aztán a 20. században fokozatosan kiszorították az elektromos izzók. A karácsonyfa fontos eleme – valószínűleg a Napisten és a világosság szimbolikájának hagyományaként – a csillogás, melyet a 19. század vége óta elsősorban üvegdíszekkel érnek el a karácsonyfa-díszítők. A fa tetején pedig általában egy csúcsdísz ragyog, ami a betlehemi csillagot jelképezi.
A karácsonyfa-állítás szokása a 18. század közepén kezdett elterjedni tömeges mértékben Németországban, majd innen egész Európában. Hazánkban az első karácsonyfát állítólag az első magyar óvóda megalapítója: Brunszvik Teréz állíttatta 1824-ben, de sajnos ezen adat hitelességét semmi nem bizonyítja. Az viszont biztos, hogy a nyugati világban akkor kezdett szélsebesen terjedni a karácsonyfa divatja, amikor Viktória királynő karácsonyfát állíttatott magának, és népes családjával együtt alatta fotóztatta le magát: a rendkívül nagy hatalmú és népszerű királynő azonnal divatot teremtett – az Óceánon innen és túl. A 20. Századra a karácsonyfa állításának szokása az egész keresztény világban elterjedt, és napjainkban szinte nincs olyan otthon, ahol ne jelenne meg.
Hazánkban a karácsonyfát december 24-ig kell felállítani és január 6-án, Vízkeresztkor kell lebontani. Más országokban – főként, ahol a fenyő nem áll nagy számban rendelkezésre, mint például Olaszország déli részein – a karácsonyfát jászlakkal, betlehemekkel helyettesítik. Az ortodox keresztényeknél január 6-án ünneplik a Szentestét – a karácsonyfa-állítás szokása náluk kevésbé jelentős, míg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – nem kis részben a kereskedelmi szempontok miatt – már októberben felállítják a fákat a köztereken és bevásárlóközpontokban.
A karácsonyfák ma számtalan méretben, színben, formában és dekorációval kaphatók – a gyönyörű, tömör, valódi fenyőfákból készülő, hagyományos díszekkel teleaggatott változattól a modern, akár már nem is zöld színű műfenyőkig, amelyek évekig társaink lehetnek a karácsonyi készülődésben. A lehetőségek száma végtelen – kis odafigyeléssel ma már bárki olyan egyedi karácsonyfát alkothat meg, mely az ünnep méltó dísze, és mely sokáig megmarad családunk emlékezetében.
Hangolódjon az ünnepre velünk! Szeretettel várjuk üzleteinkben, ahol számos karácsonyfadíszt, karácsonyi dekorációt, inspirációt talál.
